Életkép: Megint 4 évemet hagyom hátra

Az én életemben a nagy változások mindig 4 évenként történnek. Így vagyok ezzel most is. A központban elhelyezkedő albérletemet négy kerek esztendőn át laktam és egy egész korszakom kötődik a "torony"-hoz, vagy "józanodó"-hoz :D

Részletezni kár volna, mostmár előre kell tekinteni.

Az új lakás már részben a sajátom lesz, leszámítva a 15 éves adósságot :D, de egyet tudok... mindig nyitva lesz a vándoroknak, hogy az éjszaka hideg valóságát fedél felett töltsék! :D

Haza: Március 15. 150 éves évfordulója

Az aradi vértanúk

Palágyi Lajos versét idézem:

Az aradi vértanúk

Szabadságharcunk letûnt napvilága,
Te vakító nap a század delén,
Nem pazaroltad sugarad hiába,
Bár vak sötétbe halt az égi fény,
Eszméiden nem gyôzött az enyészet,
Örökbe hagytad halhatatlan részed’,
Fényeddel fényt hint késô századokra
A tizenhárom vértanú alakja.
S ôk élni fognak, élni mindörökkön,
Szent lesz, örökké szent a sírgödör,
A míg az eszmény ki nem hal e földön,
Míg magyar szellem még magasba tör,
Az igét, melyért éltet áldozának,
Szívébe írták az egész hazának,
Utódtól fogja hû utód tanulni:
Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni.

Palágyi Lajos

Művek: "Az igazi rózsák..."

Az igazi rózsák aranyló réteken nyílnak.

ott ahol nem arat a nincstelen halál
hol nem porlad el az ember a súly alatt
kerékbe törő időnek átka, nem sebzi lelkem tovább.

Az igazi rózsák aranyló réteken nyílnak.

nem a fagyos tél jegei alatt
s nem a szobrok hideg talpkövén
nem üres tekintetek homályában.

hanem a kikelet világán, hol otthon vagyok
és a szél körbeveszi megfáradt lelkem
szétnézek és a természet velem énekli dallamát

ott nyílnak az igazi rózsák!

és én megyek tovább, indulok érte, hogy mi elhullani vélt
új életet leljen és aranyló fénnyel töltse be az éjjelt

"ez az én hitvallásom ez az én hitem
ezért a keresztet vállaimra veszem"

nincs más sors mi enyhet adjon nekem
nincs más út mit járhatnék
csak ez

ezt láttam meg elsőként, ez adott erőt és a
végtelenséget megmagyarázta nekem

ez a fény csillogot ezernyi szemben és
őrizte léptem

igazságot mutatott és nem kért sohasem csak adott

otthont kényelmet, múltat s jelent, értéket, világot, decemberi
fagyos éjjen is barátot, ki várja a nappalt a reményt

adott célt és talentumot, mestert hozzá ki magányos órán
vezette kezem s bizalma elkiséri életem

mindent megkaptam, nem térek le

s aranyló fénnyel ragyogjon a sárkány
az útmenti rózsák szirmai felett!

Művek: Az aranysárkány hitvallása

Inditó gondolat: "Soha többé nem fogsz szenvedni miattam."

Vihar tomboljon, villámok csapjanak le körülöttem. Szaggassa lelkem ezernyi kétely. Méregpoharat tartson felém a sors. Szurjon a végzet lándzsája és vaskarmai kínozzanak, de nem leszek gyenge. Szemem világa akkor is tiszta lesz és tekintetem elkísér.

Essen az eső a jéghideg decemberi éjszakán. Lábam bár kezdjen megfagyni a rideg út felett, én nem kérdezem többé tőled: "Mit vársz tőlem?", mert arcom szegezem az előttem elterülő tájra és érteni fogod a felkelő nap fényét. Virrasztásunk igazi lényegét.

Nem ébresztek benned többé kételyt, mert ami a halmazok legméllyén lakozik aranyló fénnyel mindig útat tör a sötétség felett és látni fogod, akkor is ha álmod alszod azon az éjjelen.

Nem hazudok neked. Soha többé nem mondom, hogy nem lehet.

Én ott leszek...

mikor értetlenül állsz sorsod előtt és csak nézed a felleget. Szaladni fogok a rét mezőin és megmutatom neked a virágok szépségét. Illatukat madárdal teszi édessé és a teremtés csodája káprázik majd szemeid előtt.

Én ott leszek...

mikor hallgatag falak vesznek körül és monoton gépként szenveded életed. Suttogni fogok neked, majd egyre nagyobb hanggal töröm meg a szürkeséget. Munkád aranyló fénnyel pompázni fog és hirdeti célod, büszkeséged.

Én ott leszek...

mikor betegség kínoz. Vacogsz a hidegtől, vagy pokoli láz éget. Küzdelemmé változtatom a szenvedésed és mint fegyverhordozód örzőm fényedet.

Én ott leszek...

mikor elfáradsz és lépteid ólomsullyal szakadnak rád. Támaszként állok melletted és megpihenhetsz, míg szikra lángja lobban újra szemedben.

Én ott leszek...

mikor örömteli arcal vonod fel a zászlót a Kárpátok bércein.
mikor őszinte tisztelet vesz körbe a hála szentélyében.
mikor az első nyílvesszőt repíti az ég felé gyermeked.
mikor kürt szavára összegyűlnek az emberek és megnyitják a kaput az ősi föld felett.

Én mindig ott leszek... és fogom a kezed és nem engedem el többé, sohasem...

Haza: A kerecsen sólyom

Szülőhazám egén örökké szárnyaljon a büszke turul madár.

Akkor is, amikor már hamvaim a szél karjaiban és a nap fényében nyugszanak.

Művek: Kháli nyelv (II. lecke)

A Hia és a nar használata

A Hia (kháli nyelvben szinte mindig nagybetű) az egyik legösszetettebb kifejezés. Jelent reményt, hitet, büszkeséget, a khál teljes valóját, életét, cselekedeteit. Az alaphangja a legpozitívabb, hiszen magát a létezést írja le.

Ennek teljes ellentéte a "nar", ami ürességet, céltalanságot jelöl.

A különbséget legélesebben az tükrözi, hogy a hia igent jelez, a nar pedig nemet.

Eltérő a használatuk is. A hia mindig magában áll, külön írandó. A nar viszont állapothatározókhoz kapcsolódik leginkább, mint előtag.

Példa: nartu karga = nincs csend

Önmagában a legnegatívabb alaphangot képviseli a nar.

Művek: Kháli nyelv (I. lecke)

Nehéz lenne részletes, mindenre kiterjedő leírást adni a kháli nyelvről. Részben akadályoz benne, hogy leírva nagyon kevés szabály található és jórészt csak saját emlékeimre támaszkodok e sorok írása közben. Körülményessé teszi munkámat az a tény is, hogy szóalkotás és mondatszerkesztés terén nagyon eltérő filozófiát képvisel ez a komunikációs világ.

Elsőként az alapokat kívánom bemutatni. Az egyik legfontosabb alaptétel, hogy minden kifejezés érzelmi tartalommal rendelkezik. Próbáljuk úgy elképzelni, mintha egyetlen szót sem ismernénk és egyszerűbb hangalakokkal mutatnánk ki haragunkat, örömünket. Ez hordozza mindig az elsődleges jelentést. Értelemszerűen, ez csak élőszóban tud igazán megmutatkozni. Írásban a kifejezések általános hangulati értékeinek összegzése fejezi ki a közölni kívánt információt. Az előzöekből következik, hogy a kháli nyelv nem törekszik logikai egyértelműségre. Ez alapvető szempont, ami a megértéshez elengedhetetlen.

Vegyünk egy példát! A "karga" annyit jelent, mint csend. Lágyan ejtve "megnyugtató csendet", határozottan "feszült csendet", harciasan "véget jelentő csendet" fogalmaz meg. Szükséges az ősi, primitív beleélés az árnyalatok megkülönböztetéshez.

Nagyon fontos tulajdonság továbbá, hogy "ez a nyelv nem tud hazudni". A nem létező dolgok kijelentése egyben a parancsoló mód is, ehhez azonban ismernünk kell a leggyakoribb állapothatározószót: a "tu"-t.

Egy adott személyt, csoportot, tárgyat, fogalmat stb. a jelenben ideiglenesen meghatározó tulajdonsághoz kapcsolódik. Ha a közelünkben lévő általánosságban értjük, akkor mint előljárószó használjuk.

Példa: tu karga = csend van (-> csend legyen!)

Ha valamihez konkrétan kapcsoljuk. Például "én csendben vagyok", akkor a tulajdonság után írjuk és a személy, tárgy stb. elé.

Példa: karga tu hia = csendben vagyok, csend vesz körbe

A sokszínűséget jól szemlélteti, hogy az előző mondat jelentheti "én csendben maradok", "én csendre vagyok kárhoztatva" stb. ezt a hangsúly vagy szövegkörnyezet tükrözi.

Ismerjünk meg egy másik állapothatározót: a "ter"-t. Ez egy sokkal hosszabb időre vonatkozó tulajdonságot jelöl és leginkább személyekre használjuk.

Példa: karga ter hra = te csendes ember vagy

Az első "lecke" végén közlöm a "létigéket" (személyes névmásokhoz hasonlítanak leginkább a világi nyelvben).

hia = én (itt végképp nem érvényes, hogy csak ennyit jelent)
hra = te
hras = ő
hrator = mi
hrava = ti
hravas = ők

Életkép: Írásom + Kazahsztán himnusza

Találtam egy régi, müködő töltőtollat a pakolgatás közben.
Az elírás nem szándékos :D lásd --> "Szépen ír ez toll"!, bár ad némi középkori stílust az egésznek :D



Tudom, tudom ... ha a hülyeség fájna :D

Más:

Szerintem távoli rokonaink :D:

Kazahsztán himnusza

Filozófia: Tanúságok

Indító gondolat: "A világ kétszínűségétől senkit se lehet megmenteni, mert csak így értjük meg, mi az, ami igazán fontos."

1.) A sors elől nem lehet elmenekülni. Mindig megtalál. Ott is, ahol szinte lehetetlennek tartjuk. Kirángat rejtettnek vélt vackunkból és kíméletlenül visszavisz saját utunkra.

2.) Nem lehet feladatunkat másra átrakni, akármilyen leleményesen is tesszük ezt. Soha nem lesz belőle semmi és a legvégén még nagyobb teherrel száll vissza ránk.

3.) Az idő sohasem dönt. Mindig saját magunk hozzuk meg a döntést és ha ezt nem tesszük meg 15 év elteltével is befejezetlen marad, amit elkezdtünk.

4.) Őszintének kell lenni akkor is, amikor ez egyáltalán nem kényelmes vagy egyszerű. Nincs fél becsület, mint ahogy fél élet se létezik.

5.) Az alkoholol öl, butít, és nyomorba dönt ... akkor is ha ingyéé van :D

6.) Amibe kapaszkodunk és azt hisszük megvéd mindentől, az első szélviharban darabokra törik. Az igazi támaszt mindig az adja, ami mögöttünk van és amiért bátran kiállunk.

7.) Mindig felkel a nap! Ez mindenre választ ad... Tessék csak kimenni a hideg hajnalba megnézni az aranyló korong dicsőséges felemelkedését és akkor ráébredhetünk, mi az igazi megváltás! :D

Életkép: Sagran lakása (?)

A címben szereplő kérdőjel erős hangsúllyal olvasandó, mert én már nem merek semmit se kijelenteni ebben a témában, de ha minden igaz, akkor egy szép napon az enyém lesz az alábbiakban bemutatott lakás. Legalábbis már megcsinálták a burkolatokat + ajtókat úgy, ahogyan kértem.

Kezdésnek íme a ház kapuja, csodaszép fehér, neokonszolidált stílus... olyan kapu:


A következő állomás alig pár méterre található. A határvonal bent és kint, otthon és egyebek között, avagy a 01 es számú lakás ajtaja:


Ajtó belülről. Itt látható a kaputelefon is, ami alternatív megoldás lehet a "bekopognak az ablakomon helyett ...":


A beltér (jobbra a laminált parketta, balra-lent a konyhai járólap, balra pedig a fürdő):


Fürdőszobai csendélet:


A kilátás egy templomra néz, ettől balra nem látható, de a kapitalizmus szentélye van, penny market ...:


Konyhai rész:


Levelesláda (01 :D):


Villanyóra ... :D :D :

Életkép: Emlékirat NS-ről, TTS-ről

Nem találom a sorrendet, vagy a megfelelő szavakat, annyi minden jut eszembe hirtelen e két szó hallatán. A mai nap gyakorló klánwarjai végleg bebizonyították előttem, hogy eljárt az idő felettem. Belefáradtam... Ez a legjobb szó rá, hiszen hazugság lenne aztmondani, hogy végleg meguntam.

Rengeteg élménnyel gazdagodtam, ennek az "névtelen" játéknak hála. Magam előtt látom a kezdeteket, amikor kollégistaként a számtech órán próbáltam bekerülni egy klánba, azzal a tudattal, hogy iszonyatos nagy hátrányban voltam, hiszen én csak hétvégén tudtam játszani. Mégis... volt egy klán aki elfogadta a jelentkezésem. TTS... és elkezdődött...

Több órás publicolások hétvégén fergeteges hangulatban :D. A játék minden apró titkát próbáltuk megfejteni, néhol igen humoros végeredményeket produkálva (a jól ismert ki tud gyorsabban építeni meg a jetpack energy :D, amik fpstől függtek). Megismertük Kayost, a külföldre szakadt magyart, aki sokáig a mentorunk volt. Ő hozta nekünk a jól bevált taktikákat. Mennyit rivalizáltam Nephoteppel és sok magyarral, bizonygatva nekik, hogy én nem játékosokat lopok, hanem hiszek abban, hogy összefogással sokat elérhetünk ebben a játékban...

Itt megállok, mert az indulás óta eltelt ugyan 4,5 év, de az utobbi időben valósult meg az álmom, ami miatt anno annyi haragost szereztem. Egy szó elmond mindent: hungarians... Amikor először említettek így minket a külföldi oldalak, már éreztem, hogy a sok naivitásnak gondolt botorság kezd megvalósulni. Nem telt el sok idő és olvashattam ezt a számomra gyönyörű leírást az angol ENSL (versenyliga) honlapon (nem pontos idézet): "egy olyan csapat, akiknek egyéni teljesitményük nem a legjobb, de csapatmunkájuk csodákra képes", olyan büszkeség öntött el akkor, amit azóta is nagyon ritkán érzek.

Megmutattuk a világnak, hogy ez a tragédiáktól szenvedett ország pár játékosa össze tud fogni és csodákat alkot. Igen azok voltak ... csodák ... Képesek voltunk 2 nap alatt felkészülni liga meccsekre, hajnalig tartó gyakokkal, napi 5-6 pcwvel, mert máskor nem volt rá idő. Szenvedtünk minden apró mozdulattal, hogy egy adott szituban (és csak akkor) de maximumot tudjunk nyujtani. Nem tudom összeszámolni a hajnali bunny (gyors mozgás) gyakorlásokat, amikor már a képernyő mindenkinél egy összemosódott katyvasz volt. Netproblémák, gépkifagyások hadát álltuk ki. Szerverünk se volt gyakran, úgy lopództunk fel idegen helyekre, csak hogy még a tét meccs előtt átvegyük a taktikát.

Nem tudok mindent leírni... képtelenség. Szórakozásaink közül: Onos fogocskák, akna rakosgatás, bemelegítő torna war előtt, március 15-én könnygáz elől futni :DDD stb. stb. stb. :D

Vannak fájó emlékek is, CB selejtező utolsó meccse... csodaszép kezdés, ahogy a könyvben van, de elfelejtem az aknát. Az alienek rusholnak és szertefoszlik egy álom, belefektetett órák tömkelege... A végeredmény csak döntetlen :( Talán még most is zavar kicsit, de úgyhiszem elfogadtam.

A klán változott itt ott, de az én stílusom maradt és úgy gondolom, mostmár kiöregedett. Nem akarom keresni a hibákat, küzdeni a látszólag lehetetlennel, miközben lerkem szárnyai már igencsak megkopottak és a kommanderszékben is lassan találom meg a gombokat :D Elfáradtam... Az új generációjé a terep és én leteszem végleg az LMG-t. Hajnali 2:29 van... a kláncsaták még a fülemben vannak, de már aludni szeretnék. Kiharcoltam magam :) Jó éjszakát bajtársak!